Jelenlegi időjárás:
30°
 
Ajánlott program: Szabadtéri sport
 
       
 
 
 
 
 
A Nagy-Szénás tanösvény
A Nagykovácsiból induló, összesen 2,1 km hosszú és kb. 1,5 óra alatt bejárható tanösvény betekintést nyújt az 1965-óta Európa Diplomával büszkélkedő Szénás-hegycsoport ritka természeti kincsekkel tűzdelt világába.

Pár szó előjáróban a tanösvény végigjárásához

Az Európa Tanács 1965 óta adományozza az Európa Dipolmás a címet olyan természeti értékekben különösen gazdag területeknek, amelyek megvédése egész Európa számára rendkívül fontos. Mire végigjárod a tanösvényt, meg fogod érteni, hogy miért. Ha ezen a területen mindenki kedve szerint kirándulna, nagy kárt tenne az érzékeny élõhelyekben. Ezért kérünk, hog y a kijelölt utakról ne térj le! A területen ne hagyj semmit, és ne vigyél magaddal mást, csak az élményeidet!

A tanösvény jele a Szénásokon elõforduló védett cserjefaj levele és termése.

A tanösvény megközelítése

A Nagy-Szénás tanösvény a Hűvösvölgyből közlekedő 63-as busz Nagykovácsi községháza megállójától indulva az alábbi túraútvonalon járható be:

1. állomás: Természetes botanikus kert

Talán meglepõ, de ebben az ösvényekkel szabdalt régi murvabányában is találhatsz növényritkaságokat. Semmit nem ültettünk ide, csak néhány táblát tettünk ki, így jött létre ez a kis természetes botanikus kert.

A Szénások legféltettebb kincsei azok a kis elterjedési területû, bennszülött (idegen szóval endemikus) fajok, melyek teljes világállományát Magyarország, sõt néhány faj esetében kizárólag a Budai-hegység õrzi. A fajok nevében szereplõ „magyar” vagy „budai” jelzõ is általában erre utal. A táblával jelzett magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és az István király-szegfû (Dianthus plumarius ssp. regisstephani) csak a Dunántúli középhegység dolomit sziklagyepeiben fordul elõ.

A budai imola (Centaurea sadleriana) Magyarországon nem ritka, de csak a Kárpátmedencében él, ezért az elõzõekkel együtt szerepel az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Vörös Listáján.

A budai berkenye (Sorbus semiincisa) csak a Budaihegységben és a Pilisben, míg a fényképen látható pilisi len (Linum dolomiticum) csak a Szénásokon él.

2. állomás: Az ember hatása a Nagykovácsi-medencére

A 2. állomást jelzõ táblától nézz vissza a Nagykovácsi-medencére, és gondold végig, mi az, amit az ember alakított ezen a tájon!

Az Ördög-árok mentén már igen régrõl, a bronzkorból maradtak az ember megtelepedésére utaló nyomok. A török hódoltság idején több mint másfél évszázadra a völgy lakatlanná vált, a táj lassanként visszavadult. Itt, az állomás környékén karsztbokorerdõk és lejtõsztyeppek váltakoztak, a medencét cseres-tölgyesek borították, az Ördög-árok mentén fûz- és égerligetek húzódtak. 1700 májusában a Fekete-erdõ környékérõl származó 14 német család telepedett le, és alapított falut a Nagykovácsi-medencében. A táj arculatát a völgy termékeny hordaléktalaján folyó mezõgazdálkodás, a kõbányászat, a rendkívül sok fát igénylõ mészégetés és a szénbányászat jelentõsen megváltoztatta. A Nagy-Szénás és a Zsíros-hegy erdeibõl tûzifa lett, majd a letarolt hegyeken megkezdõdött a legeltetés.

Minden kiránduló örül, ha az erdõben szarvasokat vagy õzeket lát. Hát még a vadászok!

A baj csak az, hogy ha túl sok a nagyvad, akkor a facsemeték megrágásával, a kéreg lehántásával, a makk kitúrásával, a füves terület bolygatásával komoly károkat tud okozni. Igaz ez az õshonos szarvasra, õzre és vaddisznóra is, de legfõképpen a távoli vidékekrõl idetelepített muflonra és dámszarvasra.

Ha összehasonlítod a régi fényképet és a mai valóságot, rögtön láthatod, hogy Nagykovácsi néhány évtized alatt óriásit nõtt. Érthetõ, hogy a kiköltözõ budapestiek szívesen építenek házakat az egykori mezõgazdasági területekre, de ennek az a következménye, hogy megszûnnek a ragadozó madarak táplálkozóterületei, megváltozik a medence vízháztartása, a sok autó miatt növekszik a légszennyezés, és sajnos elég gyakran találkozhatunk motorosokkal is az erdõben.

 
A cikkben felhasznált források
Ne felejtsd el megosztani barátaiddal, ismerőseiddel!