
A második világháború vége és az azt követő évek a magyarországi németek történetének legtragikusabb időszakát jelentik. Az 1946–48 között Németországba való kitelepítés Nagykovácsiból 2200 főt sújtott.

Nagykovácsi főterétől nem messze, az Ördögárok patak partján áll a Honfoglalás emlékműve.

A település régi iskolája az 1800-as évek végén épült, ma művelődési házként és könyvtárként üzemel.

Nagykovácsi jellegzetes parasztházai közül sokat felújítottak, melyeket régi szépségükben tekinthetünk meg az ófalu utcáiban.

Nagykovácsi főterén áll az 1746-ban felszentelt római katolikus plébániatemplom, melynek barokk épülete országos műemlék.

Nagykovácsi temetőjében számos régi sváb sírkövet, a fák között megbújva pedig egy antik, ló vontatta halottaskocsit is felfedezhetünk.

A régi, parasztházból átalakított református templom helyett a helyi gyülekezet 2007-ben új templom építéséről határozott.

Nagykovácsit átszeli az Ördögárok patak, mely a Nagykovácsi-medencében ered, és a Dunába torkollik.

A korábban Wattay, ma Teleki-Tisza-kastély egyemeletes klasszicista épülete 1840 körül épült. Érdekessége, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején Görgey főhadiszállása is volt.

A település főutcáján álló, 1746-ban készült Mária-oszlop a pestisjárvány, illetve a szabadtéri szentmisék emlékét őrzi.

A Szent Sebestyén tiszteletére szentelt kápolna az 1737-es kolerajárvány emlékét őrzi a település bejáratánál.

Az amerikai iskola immár 36 éve működik Magyarországon, Nagykovácsiba 2000-ben költözött.

A Kastély és a Sebestyén-domb felett található erdős-mezős területen több népszerű turistaút is vezet.

A Zsíroshegyi úton haladva a régi Kálváriából megmaradt kápolna elé érkezünk. Az út mentén 1832-től emeltek stációkat, kis, képpel ellátott kápolnácskákat.

A Mária-út egy Közép-Európát átívelő zarándokút, melynek egy szakasza Nagykovácsin át halad.

A pilisi medence szénbányászatának emlékét a homokszállító kötélpálya néhány szép vasoszlopa őrzi Nagykovácsiban, a Zsíroshegyen.

Az Alsó-Zsíroshegyről északnyugatnak lefutó Sziklás-hegy füves gerincéről szép kilátás nyílik.

A Zsíroshegy tisztásán omladoznak a hajdani Zsíroshegyi turistaház falmaradványai. A 80-as években még 40-50 főnek szállást adó turistaházat később magára hagyták, köveit elhordták.

A Nagy-Szénás kupolaszerű, sziklagyepes csúcsa felejthetetlen körkilátást nyújt.

A Budai-hegység egyik legvadregényesebb vidékére, a Nagykovácsitól északra magasodó Nagyszénásra már a XIX. sz. végén turistaút vezetett.

A Budai-hegység legmagasabb pontján, a Nagy-Kopasz csúcsán áll a Csergezán-kilátó.

A területileg Solymárhoz tartozó Ördöglyuk a Solymár és Nagykovácsi között emelkedő Zsíroshegy északkeleti oldalában nyílik.

A Kossuth Lajos utca - Telki út kereszteződésében régi kőkereszt áll.

Tölgyek árnyékában bújik meg a Vörös-pocsolya dagonyája a P (piros) túrajelzés útvonalán.

Anna-lakot, mely a 90-es évek előtt a környékbeli vadászatokat szolgálta, az 1900-as évek elején építették, és ma is az erdészet használatában áll.

Az Ilona-lak egy apró erdészház és pihenőhely a Nagykovácsi közeli erdőben, ahonnan a Zsámbéki-medencére tárul szép kilátás.

A Széltörés-erdőben 1924-ben végigsöprő szélvihar emlékére egy tölgyfán szentképet helyeztek el.

A Békás-tó tavasztól őszig kedvelt kirándulóhely, ahol szemügyre vehetjük a tó és környékének növény,-és állatvilágát.

Az I. és II. világháború nagykovácsi áldozatainak emlékműve a település központjában, a római katolikus templom előtt áll.

Ha felkapaszkodunk a település délkeleti oldalában található murvabánya fölé, gyönyörű kilátás nyílik az ófalura.

A feszület a főutcán, a Teleki-Tisza kastély bejáratától nem messze áll. Felirata: 1851.